Eger látnivalói

Bor és gasztronómia

Forrás: http://www.eger.hu/

• Hiedelmek és szokások az egri szőlők és pincék környékén
• A borvidék központja: Eger

Az egri borvidék mintegy 5000 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és következő 17 községet foglalja magába: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu és Verpelét a Debrői körzetbe.

Hiedelmek és szokások az egri szőlők és pincék környékén

- Fajcsák Attila -

Az öregek szerint vasárnapokon és egyházi ünnepeken - Úrnapja, Pünkösd, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szent Anna stb - tilos volt a szőlőbeli tevékenység. Azt tartották, hogy a katolikus nem dolgozik vasárnap, mert a hatnapi munka után a hetediket "az istennek kell szolgálni a templomban". Sokan szombaton csak délig dolgoztak, délután a férfiak pedig pincéztek. Ha mégis előfordult, hogy vasárnap napkelte előtt kiszaladtak a szőlőbe egy kis gyümölcsöt szedni, akkor is a tíz vagy tizenegy órakor kezdődő misére mindig visszaértek. Ha valami mégis munkát vállalt, vagy azért tette, mert nem volt nagyon vallásos, vagy a megélhetése miatt rákényszerült. Azokat, akik megtehették volna, hogy templomba menjenek, de munkára hivatkozva elmaradtak az istentiszteletről, a közösség megszólta. Gyakran előfordult a XX. század elején, hogy a fiatalok el-elmaradoztak a miséről. Ezt a szülők úgy büntették, hogy vasárnap délután sehová nem engedték el őket.Az év folyamán még több olyan nap volt - néhányról később szót ejtünk -, amikor tilosnak számított a szőlőbeli munka. Így pl. permetezés után 8 napig nem lehetett kimenni a szőlőbe, de nagy kánikula idején sem, mert ha "az egri asszonyok bő szoknyája hozzáért a szőlőhöz, a szőlő megsemmisült".
Egerben a szőlőt - a bő termés reményében - általában növekvő holdálláskor metszették. Ezt a hagyományt a nagy birtokon nem követték. Egyébként a kisebb szőlővel rendelkező gazdák, vagy a szegényebbjei közül is az "egyik hitt neki, a másik nem". Előfordult olyan eset, amikor a metszés idején annak ellenére, hogy napok óta ítéletidő volt, a gazda kiment szőlőjébe néhány tőkét megmetszeni csak azért, mert növekedett a hold. Az öregek ma is egyöntetűen vallják, hogy valaki "hódfottyakor meccett, annak szóevett (szuvas) lett a venyigéje", de ha holdtöltekor csinálta, akkor "meftőtődött" a hordója. Sokan hittek abban is, hogy a nagyon jó borral, vagy többesztendős óborral metszéskor megöntözött tőke ugyanolyan bő termést, magas cukortartalmú szőlőt ad majd, mint amilyenből az a bor készült. Ugyancsak a bőséges termés biztosítása érdekében metszették meg - katolikus módon - a szőlőterület négy sarkán lévő tőkéket. Mások szerint e szokásnak az volt a lényege, hogy a metszést végző ezzel ösztönözze magát a munka mielőbbi elvégzésére. A metszést rendszerint Szent József hetében kezdték, néhány nappal a nyitás után.
A kisebb szőlőterülettel rendelkező gazdák, amikor kimentek a szőlőbe, hozzá sem fogtak a munkához, amíg körbe nem járták a földet. A gazda eközben imádkozott és Isten áldását kérte. A legidősebbek szerint a szőlő körbejárásával az ártó lényeg távoltartását kívánták biztosítani, mások szerint azonban a gazda ilyenkor csak arra volt kíváncsi: milyen a szőlő fejlődése, történt-e lopás, seregély vagy más kártevő állat okozott-e valamilyen kárt.. A nagybirtokon mindezeket a vincellér ellenőrizte.
A szőlőkben tilos volt a káromkodás, a veszekedés és mindenféle erkölcstelen cselekedet. Különösen vonatkozott ez az egyházi tulajdonban lévő szőlőkre. Az öregek szerint ezeket a vallás tiltotta. Úgy vélték, hogy aki a szőlőben valamilyen erkölcstelenséget követ el, annak a "jó isten elveszi a termését". Ezért a nagyobb birtokokon a vincellér, a kisebb szőlőkben pedig a gazda gondoskodott a rendről. AXVIII. században, sőt később is, a városi magisztrátus súlyos pénzbüntetéssel torolta meg a szőlőben történt káromkodást.
Az egri szőlősgazdák és kapások az elemi csapásoktól - főleg a jégveréstől - féltek a legjobban. Különösen gyakori ez júniusban, júliusban. 1798-baugusztusában olyan jégverés volt a városban, amely még a vesszőket is tönkretette, olyannyira, hogy a gazdákat a vihar utáni látvány keserves sírásra fakasztotta. A XIX. század végén nem volt ritka az olyan eset, amikor 4-5 éven keresztül a szőlőkben 30-60%-os kárt okozott a jégeső, de előfordult, hogy a 95-100%-ot is elérte. Még a XX. század elején is a jégkárt tették az elemi csapások közül az első helyre.
A jégverés elleni védekezésnek több módja ismert- A leggyakoribb, amikor imádkozással kérik az égiek segítését a veszély elhárítására. Széles körben elterjedt, és minden bizonnyal régi keletű szokás a különféle szentelményekkel való megelőzés, védekezés. Vihar közeledtekor szentelt barkát és szentelt gyertyát égettek. Néhányan ma is hisznek abban, hogy ha szentelt barkát elássák a szőlő négy sarkában, a jégvihar elkerüli a szőlőt. Mások a feltámadáskor a templom előtt rakott tűzből vittek "szentelt szenet" és azt ásták el a parcella négy sarkában. Egy idős asszony szerint azonban a szőlőterület négy sarkában azért raktak valamilyen tárgyat, hogy a tolvajokat távol tartsák.
Tekintve, hogy a harang is szentelmény, és a harangozás szent funkció, szót kell ejteni a harangozással történő védekezésről. A zivatar, vihar előtti harangozást már évszázadokkal ezelőtt előírta a római szertartáskönyv. A katolicizmus tanai szerint nem a harangnak tulajdonítható a védő funkció, hanem a hívek harangozásra történő reagálásának, amely Istenhez való könyörgésben nyilvánul meg. A nép körében mindez nem ismeretes, csak az, hogy "a harang eltolja a felyhőket". A római szertartáskönyvvel ellentétben voltak olyan vidékek, ahol határozottan eltiltották a harangozást a vihar idején, mert állítólag az vonzotta a villámot, és attól tartottak, hogy a templomba csap.

1719-ben Egerben előírták a harangozónak, hogy "köteles tűz ellen és nyáron az ártálmas Fellyhők ellen ... harangozni." A XVIII. század végén azonban az uralkodó megtiltotta a harangozást. Eszterházy Károly egri püspök ettől függetlenül 1793. augusztusában elrendelte egy közelgő vihar előtt, hogy szólaljon meg a városban minden harang, "mire a legterhesebb fellegek is szétoszlottak". Közel egy esztendővel később ugyanez történt. Az egri Ferences Renház Historia Domusa egy helyen megjegyzi, hogy a közelgő vihar és jégeső elé nem tudtak harangozni, mert megrepedt a templom harangja. A XVIII. században a városban minden napszakban megszólaltak a harangok, ha vihar támadt.
A vihar közeledtén napközben a Horánszki-, Preszler- és Steinhauser-féle szőlőben lévő kis harangokat, vagy ahogy a nép nevezte "csengő"-ket is félreverték. Mint előbb írtuk , a XVIII. században beszűntették a vihar elleni harangozást, mert azt tartották, hogy a haranghúzás vonzza a villámot. Több évtizedes kihagyás után Eger Város Tanácsa 1840. július 16-án az levelet intézte az érsekhez, melyben kérték a vihar előtti harangozás ismételt engedélyezését.
A jégeső elleni, viharágyúval való védekezés a XIX. század végén terjedt el hazánkban a földművelésügyi miniszter rendeletére a stájerországi sikerek következményeként. A kaviccsal és puskaporral működő ágyúkat a Rózsás-dűlőben, a Síkhegyen, a Cigléd-tetőn és a Rác hegyen állították fel, s kezelésük a vincellérek feladata volt. A viharágyúkat városunkban az 1940-es évek végén vonták ki a forgalomból. Miként az égiekhez való fohászkodás, harangozás sem biztosított teljes védelmet, úgy az ágyú sem. Mindenesetre a szüret idején, a hangulat emelésében mindig maradéktalanul betöltötte másodlagos szerepét. Bér egri vonatkozásban nincs határozott adatunk, de feltételezhető, hogy a viharágyú üzembe helyezése előtt itt is felszentelték, mint például Visontán.
A XX. század elején több olyan apróhirdetés olvasható a helybeli sajtóorgánumokban, amelyek jégkár elleni biztosításra ösztönzik az egri lakosságot. Mivel ezzel kapcsolatos levéltári iratok nem maradtak fenn, nincs tudomásunk arról, milyen mértékben éltek ezzel a lehetőséggel a nagybirtokosok, a szőlősgazdák és kapások.
A hóstyán élő legszegényebb szőlőművesek körében a közelmúltig élt a szokás, hogy közeledtekor éles szerszámot (balta, kasza) fordítottak az ég felé, vagy ha éppen a szőlőhegyen tartózkodtak, akkor nyelével lefelé ásót nyomtak a földbe azért, hogy az él széthasítsa a fellegeket. Nem lehet kétséges, hogy ez a szokás az analógiás mágia körébe sorolható.

A borvidék központja: Eger

Eger városa, ez a több mint ezeréves kisváros, dicső történelmi múltjával, értékes műemlék együtteseivel, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike. Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és termálvizek és diákok városát. Már első királyunk, Szent István uralkodása alatt püspöki székhely volt. A történelem viharai nem kímélték a várost, a tatárjárás idején majdnem elpusztult, de a XII. században épített kővára a török harcok idején már nagyon fontos szerepet játszott a védelemben. Dobó István várkapitány és 2000 fős maroknyi csapata 1552-ben több mint egy hónapig álltak ellent a negyvenszeres török túlerőnek. Eger a barokk városa, városképét a barokk uralja. A XVII. században jelentős kulturális és művelődési központ volt. Az elmúlt évszázadok építészetének közel 170 kiemelkedő alkotása maradt fent szinte érintetlen szépségben: a vár és erődrendszere, a vármúzeum, a kazamata, a kőtár, a Gótikus Palota, a Líceum, a Főegyházmegyei Könyvtár, a Specula obscura (a Csillagvizsgáló), a periszkóp, az Érseki Palota, a városfalrészlet és a bástya, a Török fürdő, a Megyeháza épülete a Fazola Henrik kovácsolta vaskapukkal, az egykori megyei börtön, az Irgalmasok temploma a kórházzal, a Ciszter és a jezsuita gimnáziumok, a Foglárium, az ortodox parochia és a templom, a rokokó kispréposti palota, a Főszékesegyház, a barokk ciszter, minorita és ferences templomok, a szervita templom, a Minaret, a nagypréposti palota, az Érseki Gyűjteményi Központ, a Telekessy István Patikamúzeum habán edényekkel, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum az író lakóházában.

A város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egri Chardonnay, Egri Cabernet franc és sauvignon, Egri Merlot, Egri Kékfrankos és Kékmedoc. Az egri borvidék a rendszerváltozás után rendkívül gyors fejlődésen ment át. A szőlőültetvények területe a hagyományos és az új fajták legjobb termőhelyekre történő újratelepítésével jelentősen növekedett (Nagy-Eged, Pajdos). A fejlett nyugati borkultúrákban működő AOC rendszert meghonosították. Az egy nagy állami borászati vállalat mellett több száz közepes és kisméretű borászat megalapításával és látványos fejlődésével a borvidék borainak minősége jelentősen javult. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja, de napjainkban is vájnak még új pincéket. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy Eger a borok bástyája.
A térség gyógyító hatású vizeit már a XV. században ismerték. A török hódoltság alatt több nyilvános fürdő működött, amelyek közül a felújított, Török fürdő néven ismert Arnaut pasa fürdője ma is várja a gyógyulni vágyókat. Közvetlen szomszédságában található az egri termál strandfürdő, ugyancsak itt található a Bitskey fedett versenyuszoda is. A látnivalók mellett évente visszatérő programsorozatok várják az idelátogatókat, köztük szabadtéri fesztiválok, hangversenyek, folk- és moderntánc bemutatók.

Egri Borút Egyesület

Címe: 3300 Eger, Kőlyuktető, Pf. 83.
Telefon: 36/310-533
Elnök: Dr. Horuczi Csaba
Titkár: Bíró József

Az Egri borvidéken megtalálható főbb szőlőfajták

Kékfrankos, Kékoportó, Blauburger, Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Merlot, Kékmedoc, Kadarka. Leányka, Olaszrizling, Chardonnay, Hárslevelű, Ottonel muskotály.

Az egri borvidék jellegzetes borfajtái

Egri Bikavér, Egri Cabernet sauvignon, Egri Cabernet franc, Egri Kékfrankos, Egri Merlot, Egri Kékfrankos. Egri Leányka, Debrői Hárslevelű, Egerszóláti Olaszrizling, Egri Chardonnay, Egri Muskotály.

A sok neves egri borász közül az Év Bortermelője címet Thummerer Vilmos 1995-ben, Gál Tibor 1998-ban nyerte el.

Fontosabb épületek

Líceum

A Líceum

A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült.

A 18. század közepén alakult kis a város mai jellege. 1705-ben Papneveldét, 1740-ben jogi iskolát, 1754-ben jezsuita gimnáziumot alapítottak. Az ?Universitas" gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly folytatta. Az épület 1765-85 között készült. Az első tervező Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus (XVI. Lajos stílusa) díszítő elemei is megtalálhatók. Az épület főhomlokzatának és két oldalának közepét az első emeleten egy-egy nagyméretű terem foglalja el, amelyek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek. A főbejárat felett található a díszterem, amelyet különböző ünnepségek alkalmából nyitnak meg. Korábban az egykori ünnepélyes vitavizsgák helye volt, ahol az egymással szemben lévő két emeleti részen kialakított erkélyről védhették álláspontjukat a vitafelek. Mára kissé megkopott mennyezeti freskóját Franz Sigrist osztrák festő készítette. A freskón a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizált bemutatása látható, ezek a jogtudomány, a teológia, az orvosképzés és a természettudományok. Az iskolai ünnepségeken kívül gyakran ad teret különböző konferenciáknak. Az épület északi oldalán található a kápolna, melynek mennyezetére Franz Anton Maulbertsch ?Az üdvözültek" című freskóját készítette el.

A déli oldalon az érdeklődők számára nyitott Főegyházmegyei Könyvtár nagy terme található. Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20000 kötettel. A gyűjtemény folyamatosan fejlesztik, így jelenleg 162800 kiadványuk van 30 különböző nyelven. Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje (később veje) Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk.

Az épület keleti oldalán található toronyban, ahol az ablakokat fekete vasspaletta fedi, 1776-ban nyitott meg a csillagvizsgáló. A kor modern eszközeivel rendezték be. A múzeum nagytermén átlósan áthaladó márványcsíkon jeleníthető meg az egri csillagászati dél. II. József 1784-ben betiltotta az intézmény működését, így az osztrák és angliai műszerek elavultak, nem fejlesztették tovább őket. A lépcsőkön feljebb haladva egy kicsi szobába, a Csillagász melegedőjébe pillanthatunk be, majd még feljebb haladva a teraszon pihenésképpen a kilátásban gyönyörködhet a látgató. A teraszon lévő építmény tetején látható egy kupola, melynek két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kicsinyke besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe. A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben, és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik, az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt ?városnéző eszközt", hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa.

Sajnos az épületből sohasem lett egyetem, ami már az építkezés alatt is sejthető volt Eszterházy számára. Erre uraló jelek voltak, hogy a Markhot Ferenc megyei tisztiorvos által irányított első magyar orvosi iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát. Az 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa pedig kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Ekkor kapja meg az egri Universitas a líceum rangot. Mire az épület elkészült, II. József került a trónra. Eszterházy nála is tett kísérletet az egyetemi rang megszerzésére, de hiába. Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. Ezek megszűnése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté. Ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viseli a főiskola.

Bazilika

A Bazilika

Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére.
Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. Ez nagyon komoly teljesítmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak építésével vetjük össze ezt az öt esztendőt. A templomot ünnepélyes keretek között 1837. május 6-7-én szentelték fel.
Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál.

A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak.
A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.

A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki.
Pyrker János Lukács 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké".
A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak. 1881-ben a szentély jobb oldalán alakították kis a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely.
A bal oldali mellékhajó végződésében 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt.

A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették.
A kóruson található nagyorgonát 1863-68 között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb 2000-2001-ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres.

Érseki palota

Érseki Palota

A tér harmadik épülete, melynek azonban a fobejárata a Széchenyi utcáról van, az Érseki Palota. Az épület falainak egyes részei a 16. századból származnak. Elso nagyobb kiépítése Erdody Antal Gábor püspök és Giovanni Battista Carlone építész nevéhez fuzodik, 1715-32 között. Ez a mai épületnél kisebb, de jóval pompásabb lehetett kertekkel, medencékkel és madárházzal. Barkóczy püspökségei idején (18. sz. közepe) készült el a második emelet. További jelentos építések Eszterházy Károly püspöksége idején Fellner Jakab tervei alapján történtek. Majd Pyrker János László érsek kérésére készítették el a déli épületrészeket a Bazilika oldalában, klasszicista stílusban 1844-ig. Az elegáns rácsos vaskaput és a középso épületrész emeleti erkélyrácsát Fazola Lénárd kovácsolta. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban, a volt gazdasági épületrészben az Érseki Gyujteményi Központ található.

Művészetek háza

Művészetek Háza

A Széchenyi utca középső traktusában három jelentős épület alkot ismét jelentős látvány-együttest. A 16. számú ház ma a Művészetek Háza. A homlokzatán levő latin nyelvű felirat "FATI PARTUS" (a Végzet szülötte) korábbi tragikus eseményekre utal a ház történetével kapcsolatban. A 17. századi kisebb lakóház 1800-ban leégett, majd Spetz József gyógyszerész építette újjá. Az újjáépítés során az emeleten tánctermet, kisebb, bérbe adható lakásokat, a földszinten kávéházat alakítottak ki. 1815-ben itt tartották az első színjátszó előadásokat. A vállalkozó szellemű gyógyszerész bevételeit a jezsuitáktól megvásárolt "egri víz" készítésével és forgalmazásával, a gyógynövények nagybani gyűjtésével és értékesítésével növelte. 1827-ben a nagy tűzvészben a ház újra leégett, Spetz ismét újjáépítette, ekkor került az épületre a második emelet és valószínűleg a felirat is. 1833-tól polgári Kaszinó működött benne.

Szent Bernát templom

A Művészetek Házával szemben látható a barokk Szent Bernát templom és a ciszterci rendház, amely ma a Gárdony Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont. A sors ezt a templomot sem kímélte. A jezsuita rend 1644-ben jelent meg Egerben. Először egy mecsetben prédikáltak, majd megépítették rendházukat 1700-27 között. Templomukat, amelynek alapkövét már 1700-ben elhelyezték, csak 1730-as évek elején tudták elkezdeni. Az építkezést 1743-ig Pethő István jezsuita építész tervei szerint sikerült befejezni. A belső díszítés hosszú időt vett igénybe, kb. 1772-ig tartott. 1773-ban a jezsuita rendet II. József a birodalmán belül feloszlatta, és később a templomot a rendházzal a ciszterciek kapták meg. A templom kincseit Budára szállították, majd az 1800-as tűzvészben a templom leégett, és földrengések is gyengítették szerkezetét. Toronysisakját 1885-ben újították fel, majd 1888-ban restaurálták a templomot. A rendházat 1900-1902 között Alpár Ignác tervei alapján átépítették. További földrengés, villámcsapás is szaporította a fejújítási, átalakítási munkálatokat. A templom homlokzatán levő rokokó falfülkében négy jezsuita szent látható: Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Kosztka Szent Szaniszló és Régis Szent Ferenc. Az oldalajtón belépve az előcsarnokba érkezik a látogató, melyet rokokó kovácsoltvas rács választ el a templomtértől. A templombelső illeszkedik a jezsuiták által szigorúan előírt rendszerhez. A teret és a Széchenyi utca sétáló szakaszát északon a jezsuiták 1754-ben alapított gimnáziuma zárja le. A 19. század első felétől a főreál gimnázium volt, majd 1891-től Dobó István Gimnázium néven ismert.

A Széchenyi (egykor Szt. Miklós, majd Rác) utcát a Rác templom és a Vitkovics Ház együttese zárja le. Egy kőből készült barokk kapun keresztül közelítjük meg a parókia épületét. Ez a plébániaház ma Vitkovics Házként ismert. A barokk manzárd-tetős épületet 1760-ban építették. Vitkovics Mihály neves költő, aki a magyar és szerb nyelven is maradandót alkotott, itt született 1778-ban. Ma a Vitkovics emlékszobát és Kepes György fényművész állandó kiállítását tekinthetjük meg benne. A ház előtti kertben található Popovics Zoltán szobrászművész néhány
A parókia mögött egy fedett műemlék lépcsősor (1789-ből) vezet fel arra a dombra, ahol a Szent Miklós-templom áll. A lépcsősor felújításra szorul.

Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján, II. József személyes engedélyével. A templom körüli sírkertből csodálatos panoráma nyílik a városra.
A templomba a déli oldalon kialakított barokk kapun keresztül lehet belépni, melyet Adami János készített. A külsejében hasonló egri barokk templomokhoz képest meglepő a templom belső kialakítása, amennyiben még nem járt görögkeleti templomban a látogató. A templom fődísze az 1789-91 között Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által megfestett ikonosztázion 60 táblaképével. Mérete 10 x 12,5 méter. Az ikonosztáz ajtain betekintve láthatjuk a szentélyt és a baldachinos oltárt. Az ikonosztázon kívüli megemelt helyről hangzott el az igehirdetés. A templomba egy szószéket is beépítettek, bár ezt sohasem használták. A templom középső részén a férfiak állva vehettek részt a szertartáson, csak az idősek és betegek részére készítették az oldalfalak mentén elhelyezkedő gyönyöru vörösfenyő padokat. A nők részét magas támlás padsor választotta el a férfiakétól. A férfikórus egy kívülről megközelíthető lépcsősoron keresztül jutott fel a karzatra. Az akár 2-3 órányira elhúzódó miséket az ő énekhangjuk színesítette. A női részben egy kicsi házi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyujteményét mutatja be.
(A jelenlegi templom építését megelőző időszakról annyit, hogy a görögök, szerbek a török hódoltság idején már itt vannak Egerben, és számuk a török uralom megszunése után jelentősen emelkedett. A 17. században kapták meg az Ágoston-rendiek középkori Szent Miklós templomát, melyet 1729-32 között részben újjáépítettek, majd hosszas egyezkedés után harangtornyot építettek hozzá 1753-ban. A városban élő gazdag görög kereskedők nagyobb, szebb templomot szerettek volna építeni, de kívánságukat a püspök elutasította.)

Minaret

Minaret

Összefutó kis utcák kereszteződésében áll a Minaret. Európának ezen a részén elég ritka látványosság. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A 91 éves török uralom alatt a városban több minaretből volt hallható a müezzin éneke. Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során. Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A törökök első minaretjeiket 4 vagy 6 szögű alapra építették, ennél a biztonságosabb alapot a 14 szögű kiképzés biztosította, így valószínűleg a többi minaret fölé magasodott. Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra. A törökök által eredetileg fakupolával fedett tornyot az időjárás nem kímélte. Villámcsapás következtében a kupolája többször leégett. Sokáig "csonka mecset"-ként emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre. Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a torony megerősítés nem volt egyszerű feladat. A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.

Minorita templom

A Dobó téren áll a Minorita templom, Eger legszebb barokk temploma. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. Az építést Falk János és Nietschmann János egri építőmesterek vezették. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig. Az építészeti megformálás mellett egyenrangú a belső berendezés színvonala. A templom az egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok közül, mert homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.
A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebegve, karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács bécsi születésű, de Egerben megtelepedett, a templom kriptájában eltemetett festő. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit ábrázolják, a pozsonyi Reindl Márton munkái 1769-ből.
A Minorita templom keleti oldalán az 1773-75 között elkészült egykori minorita rendház található, mely jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégiumnak ad otthont. A templom nyugati oldalán a Városháza áll. A korábbi városháza 1712-ből szintén ezen a helyen állott, ezt a megnövekedett helyigény miatt 1898-1900 között építették újjá Wind István tervei alapján. Az egyemeletes díszes épület homlokzatán a Szent Korona és a város címere látható.
A Dobó teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított Dobó István szobrát Stróbl Alajos, míg az 1967-bern felállított ?Végvári harcosok" szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta.

Dobó tér

Dobó tér

A Dobó teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított Dobó István szobrát Stróbl Alajos, míg az 1967-bern felállított "Végvári harcosok" szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta.

Kispréposti palota

A Kossuth Lajos utca gazdag műemléki tárházának bemutatása előtt, célszerű megismerkedni az kialakulásának történetével.
A mai belváros szerkezete a 18. században alakult ki. Ebben az időszakban épült be ez az utca is, amely a vártól a Szent Mihály templomig vezetett. Ennek helyén áll ma a Bazilika. Ez az utca Eger egyik legszebb utcája, amelyet végig értékes és érdekes barokk épületek határolnak. Régen a Hatvani kapun át beérve ezen az úton lehetett eljutni a vár déli kapujához. Az 1950-es években találták meg egy középkori út gerendákból és pallókból álló szakaszát, amely alátámasztja, hogy a korábbi út tényleg létezett. Az utcát a ferences rendi barátok templomáról és kolostoráról előbb Barátok utcájaként, majd Káptalan utcaként emlegették. Az utcában több egyházi méltóság is építkezett, így a templom és a rendház mellett iskolák, paloták készültek, és itt kapott helyet a Vármegyeháza is. A káptalan, ami a megyés püspök tanácsadó testülete, Telekessy püspökkel való egyezsége alapján a korábbi káptalani városrészből (Knézich Károly utca) közelebb költözhetett a Szent Mihály templomhoz, ahol a liturgikus szertatásokat végezték. (A kanonokok a káptalan tagjai voltak. A kanonokok élén a püspök helyettese, a nagyprépost állt.)

A Kossuth utca elején egy szép, mályvaszínű barokk épülettel kezdőik a látványosságok sora, a Kispréposti palotával. A kisprépost a káptalan másodelnöke volt. A palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban. Az épület szerkezetében egy helyi sajátosságot tükröz, amely Barkóczy püspök udvarának szokásjogához és az érseki palota elrendezéséhez kapcsolódott: a kapualjból a baloldalon indul az emeletre vezető lépcső, hogy a hintóból kiszálló vendéget szertartásszerűen fogadhassák. Az erkély és az ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette. Az emeleten található díszterem mennyezeti freskóját Kracker János Lukács festette 1774-ben, "Az Erény diadala a Bűn felett" címmel. Az 1827-es tűzvészben a manzárdos tetőszerkezet leégett, ezután sátortetőt kapott. Az épület emeletén az ICOMOS, a Történelmi Városok Bizottsága tevékenykedik.

Angolkisasszonyok intézete

Angolkisasszonyok Intézete

A Kossuth utca 8. szám alatt az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Intézete található, melyet eredetileg Foglár György kanonok épített jogi iskolának. Ő vásárolta meg az itt álló házat. Az új épületet Giovanni Battista Carlone, és később Povolni János tervei alapján készítették. Az oktatás 1754-ben kezdődött. A jogi képzés mellett helyet kapott a Telekessy püspök által alapított fiúnevelő, a püspök Szent János Nyomda és a filozófiai tanszak. Az oktatás több évig szünetelt az épület szerkezettartó elemeinek szükségessé vált megerősítése miatt. A jogi iskola 1766-ban indult újra, majd 1774-ben átköltözött a Líceum épületébe. Az itt található épületben működött a görögkatolikus papnevelő intézet, katonai kórház, fiúnevelő intézet, 1827-ben az első magyar nyelvű tanítóképző, melyet Pyrker János László érsek alapított. Az Angolkisasszonyok 1852-ben kapták meg az iskolát leánynevelő intézet részére Bartakovics érsektől. A barokk épületen a kaput klasszicista jellegű keretbe foglalták, amelyen a Foglár György püspöki címere látható. A kapu felett lévő falfülkében egy madonna szobrot látunk.
A Kossuth Lajos és Egészségház utcák sarkán áll a templom, melyet az egriek Barátok templomának is neveznek. 1736-55 között építették, homlokzata Nietschmann János tervei alapján készült el 1773-76 között. A szépen faragott copf stílusú kőkapu Adami János kőfaragó munkája 1793-ból. A kapu mellett látható feszület szintén az ő alkotása. A megfeszített Krisztust a kereszten és előtte a Fájdalmas Anya alakját ábrázolja. A homlokzaton középen a templom névadójának szobrát helyezték el egy falfülkében: a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária szobrát. A vár felé eső toronyban van a Rákóczi harang, amelyet II. Rákóczi Ferenc ajándékozott a ferences rendnek. A harangot Kassán öntötték, és ide 1772-ben került. Sérülése miatt 1840-ben újra öntötték.
A templom belső terének kialakítása hosszú időt vett igénybe, mivel a mellette álló rendház építése kapott elsődleges szerepet. Az építési folyamat érdekessége, hogy a templom helyén álló kisebb méretű török mecsetben kezdték meg működésüket a ferencesek. A mecsetet csak 1750-ben bontották le, amikor a szentély már állott, és köveit a hajó oldalfalaiba építették be.

Nagypréposti Palota

Nagypréposti Palota

Az Egészségház utca sarkán áll a volt Nagypréposti Palota, melyet Fellner Jakab tervezett és 1774-76 között építették. Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette. Ezt a palotát gróf Batthyányi Ignác káptalani nagyprépost építteti, aki valószínűleg nem lakott a palotában, utódja Dobronyay Miklós kanonok fejezi be, így az ő nevének kezdőbetűi kerültek az erkély korlátjára. A nagypréposti palota volt a helyszíne annak a tanácskozásnak, amelyen 1849. február 25-26-án Dembinszky Henrik, a magyar hadak főparancsnoka, Görgey Artúr és Klapka György a várható kápolnai csata haditervéről megállapodta, de sajnos a csatát elvesztették. Az épületben ma a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik.

Megyeháza

Megyeháza

A Nagypréposti Palotával átellenben a Kossuth Lajos utcán a Megyeháza kétemeletes sárga épülettömbje emelkedik, melyet Gerl Mátyás tervei alapján 1749-56 között építettek. Heves vármegye közgyűlése 1747 decemberében határozott arról, hogy fel kell építeni a megye állandó székházát, mivel addig a hivatalos ügyek intézése a tisztviselők lakásán történtek, és a hivatalos iratokat így különböző helyeken őrizték, a megyegyűléseket pedig a püspöki palotában tartották. A "Fekete Sas" fogadó helyének megvásárlásával, amelyet Barkóczy püspök javasolt, építhették fel az U alakú hivatali épületet

A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. Középen a régi Magyarország címer, jobb oldalon Heves megye címere és a baloldalon az építtető, Barkóczy püspök címere látható. A kapu feletti világító ablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henriktől származik. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság szobrait. A megyeháza külső falán kicsiny emléktábla emlékeztet a várost 1878. augusztus 31-én elpusztító árvízre.
A kapubejáró alatt találhatók a város jelképeivé is vált híres kapukat. Fazola Henrik 1758-61 között készítette el a két kaput és főbejárat fölött díszrácsot. A címeres kaput a jobb oldalon, eredeti helyén lehet megcsodálni. Az épület homlokzatán elhelyezett három címert kovácsolt kivitelben itt közelebbről lehet megcsodálni. A baloldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való.

A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, amelyet Gerl József, Gerl Mátyás unokaöccse tervezett. 1764-69 között építették barokk stílusban, ami a funkcióra való tekintettel ritkaságnak számított. A homlokzaton levő kálvária szobrait Singer Mihály készítette. Érdekesség, hogy a rabok foglalkoztatására 1832-ben selyemgombolyító üzemet építettek a közelben. A börtönépület közepén kialakítottak egy kápolnát, amelyek falán nyílásokat helyeztek el, így minden rab "részt vett" a miséken. A legfelső emeleti szintet 1838-39-ben építették, ahová az evangélikus rabokat helyezték el, és egy kápolnát is kialakítottak számukra. Az épületet börtön céljaira a 20. század elejéig használták, majd a megyei levéltár irodái kaptak helyet benne. 1993-tól két különböző témájú kiállítás található benne: Heves megye és Eger a XVIII.-XIX. században, illetve a Heves Megyei Sportmúzeum. A börtön épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket, aki egyik elindítója volt a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon, és Coubertain báróval egyetemben ő írta alá magyar részről a nyári olimpiai játékok megrendezésének szándéknyilatkozatát. A szobor mögött, a lépcsőfeljáró alatt elhelyezett márványtáblán Heves megyei sportolók listáját olvashatjuk, akik a különböző nyári és téli olimpiákon vettek részt. Ma már 88 olimpikon nevét örökíti meg, 157 olimpiai részvételt rögzítve.

Buttler-ház

Az Eger-patakon átkelve jobb oldalon található a Buttler-ház, és a ház története - hasonlóan a Mikszáth-i történethez (Különös házasság) - nagyon regényes. Buttler János egy 14 gyermekes családban 13. gyermekként jött a világra 1773-ban. 19 éves korában korengedménnyel kötött szabályszerű házasságot gróf Dőry Katalinnal. 1795-ben a kassai szentszék mindkettőjük hibájából kimondva ágytól-asztaltól elválasztotta őket, ami nem volt egyenlő a válás kimondásával. Ezt Buttler 58 éves korában kérelmezte, hogy a tartásdíjtól és gyermektelen feleségétől szabaduljon. Ez a vágya sikertelen maradt. 1845-ben halt meg.

Vár

Vár

Egerben a várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség temploma, amelyet később többször átépítettek először román majd gótikus stílusban. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették. Az erős vár így tudta 1552-ben megállítani a török haderőt.
A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma. Falai között a Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető:

• Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története;
• Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás;
• Kazamaták - a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár;
• Romkert - a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
• Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel;
• Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon;
• Panoptikum.

A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.

Kulturális rendezvények

• Gárdonyi Géza Színház
• Agria Játékok
• Harlekin Bábszínház
• Forrás Gyermek-Szabadidőközpont
• Mozik Egerben
• Kortárs művészetek a Művészetek Házában
• Kepes György

Gárdonyi Géza Színház

A jelent meghatározó színházi múlt

Az egri színjátszás története a XVII-XVIII. században az iskolai színjátékokkal kezdődött. A jezsuiták 1692 és 1772 között mutattak be iskoladrámákat gimnáziumukban, majd a rend feloszlatása után a ciszterci korszakban is voltak ugyanott iskolai produkciók. A minoriták 1753 és 1777 között legalább tizennyolc teátrális jellegű nagypénteki illetve úrnapi körmenetet tartottak, a papnevelő intézetben pedig 1773-1798-ig bizonyosan játszottak a szeminaristák.
Német nyelvű színészek a XVIII. század második felében már működtek a városban, a "német diátristák" föltehetően 2-3 hetet töltöttek itt, és bevételeikből előadásonként fizettek azonos összegeket a városi szegényalap javára. A XIX. elején újabb és újabb német társulatok folyamodtak játszási engedélyért.
Egerben az első magyar nyelvű színielőadásra a XVIII. század derekán került sor gr. Barkóczy Ferenc egri püspök palotájában, amelyben a főpap "nemzetének javára" egy színháztermet is felállíttatott. Itt adták elő a jezsuita gimnázium diákjai 1754. július 31-én, Szent Ignác napján Faludi Ferenc Constantinus Porphyrogenetus című drámáját.
A XIX. század küszöbén Kelemen László, az első magyar színigazgató kopogtatott játszási engedélyért Egerben. A Magyar Hazai Nemzeti Játszó Társaság képviseletében a Bihar vármegyei Nagy Várad helységből 1800. április 15. napján kelt levelében, amelyhez mellékelte a Királyi Helytartótanács engedélyét is - kérte, hogy társulatával nyáridőben fogadná őt a város, mely kérésre április 26-án született meg az elutasító válasz, miszerint: "itten ollyatén alkalmatosság, melyben azon Nemes Társaság Játékjait elő adhatná tetzése szerint nintsen".

E sikertelen kísérlet után a hivatásos magyar színészet egri megjelenésére még tizenöt évet kellett várni, mikor is a felbomlott Pesti Magyar Theatrumi Társaság egy része Miskolc városába tartott, s útközben, Hatvant is érintve álltak meg "egypár előadásra" Egerben. A vándorútról és a barátságos egri vendégszeretetről Déryné is megemlékezik emlékirataiban. A színtársulat 1815. június 22-én, csütörtökön a Spetz-féle házban (a mai Ifjúsági Ház épületében) adta elő Schneider Kiki saját háza előtt seperjen című egyfelvonásos vígjátékát. A színészek közül Nagy János volt az, aki először szólalt meg magyar nyelven egri színpadon.
Hosszú időn keresztül a színjátszásnak a Kaszinó és az Aréna adott helyet. Az önálló színházépület átadása éppen 100 éve történt. A színház műszaki átadására Jankovics Dezső polgármester elnökletével került sor, de meghívták az 1904-es színi szezont megtervező és lefolytató Balla Kálmán színigazgatót is.
A színházavató díszelőadást 1904. augusztus 20-án élvezhette a közönség. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt.
Balla igazgató vendégként szerződtetni tudta Egerbe Splényiné Blaha Lujzát, a Nemzeti Színház örökös tiszteletbeli tagját, akit ekkorra szinte mindenki a "nemzet csalogánya"-ként emlegetett.
A színházban önálló társulat 1955-től 1966-ig működött, majd összevonták azt a miskolcival. Az újabb önálló társulat az 1987-88-as évadtól állt fel, Gali László irányításával.

A jövőt meghatározó jelen

Gárdonyi Géza Színház
3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.
Tel.:  36 518-347
E-mail: szervezes@gardonyiszinhaz.hu
Web: www.gardonyiszinhaz.hu

Jelenleg a színházat Csizmadia Tibor Jászai-díjas rendező igazgatja. A társulat tagja többek között Csendes László, Kaszás Gergő és a pályája kezdetén már világszerte ismertté vált Kovács Patrícia.